Tavaly ősszel még csillapodni látszott a demagóg hullám, de azóta Európa az egyik válságból a másikba támolyog, és populista-nacionalista vezetők egész serege látott munkához, hogy meglovagolja a szavazópolgárok elégedetlenségét. Mintájuk Orbán Viktor politikája.
Franciaország elnöke, aki elveszítette abszolút többségét a parlamentben, szerdán először szólt a nyilvánosság előtt.
Új korszak kezdődhet a francia politikában a patthelyzettel zárult nemzetgyűlési választások után. Az elnököt gúzsba köti, hogy pártja kisebbségbe került. Az igazi nyertes a Le Pen-féle szélsőjobb, de erős pozícióba került a hagyományos jobbközép is.
A Nemzeti Tömörülés az elmúlt 36 évben nem ért el annyira jó eredményt a francia törvényhozási választásokon, mint vasárnap. Marine Le Pen átengedi a párt vezetését másnak, hogy a parlamenti munkára tudjon koncentrálni.
A felmérések szerint az anyaországban rekordalacsony, alig 47-48 százalékos részvételre számítanak a jövő vasárnapi első fordulóban.
A brit gazdasági lap szerint Orbán Viktorék olyan bankot szeretnének, amely a NER pénzügyi hátországát alkotja.
Veszélyekről tárgyaltak, és hogy mik lesznek az Ukrajnában zajló háború következményei.
Ritkán látható bravúrt hajtott végre a külpolitikában Orbán Viktor, légüres térbe vezérelve magát és országát Európában. Szövetségesek híján nem tudja érvényesíteni érdekeit, remélt főszerepéről a nagy európai szélsőjobboldali összefogásban nem érdemes álmodnia.
Látványos győzelem után újrázhat a francia államfő, Emmanuel Macron, de pozíciója megszilárdításához még egy menet vár rá. Az Európai Unióban sokan fellélegezhettek, hogy elmaradt a populista áttörés az egyik legfontosabb tagországban.
Két fontos Orbán-szövetséges is veszített a hétvégén: Franciaországban Marine Le Pen, Szlovéniában pedig Janez Janša maradt alul a választásokon. Régi szlovén harcostársának elbukásával az eddigieknél is jobban beszűkült a magyar kormányfő európai mozgástere, akitől oroszbarátsága miatt a Visegrádi Négyek is egyre jobban elhatárolódnak. Kérdés, Janša szelleme mennyire lengi át a szlovén belpolitikát, és az új ljubljanai kormány hogyan áll majd a magyar szomszédhoz.
A holland szélsőjobb- és populizmuskutató szerint Emmanuel Macron hagyatékát a külpolitikája fogja meghatározni, mert bár újfent győzni tudott, lebontotta a liberális demokrata pártokat. Ezzel együtt Le Pen harmadik veresége a jobboldalt is nehéz helyzetben hagyta.
Az államfő újabb öt évre kapott bizalmat, hogy folytassa Európa-párti programját.
Tovább növelve előnyét bízhat az újraválasztásban a francia elnökválasztás második, vasárnapi fordulója előtt a mostani államfő. A centrista politikus sikerrel fogta ki szelet a hagyományos politikai pártok vitorlájából, ám az egyre erősödő radikális politikusok fejfájást okozhatnak neki.
A francia elnökválasztás kimenetele nem csak az ottani választók számára fontos, az egész Európai Unióra jelentős hatással lehet. Az európai integrációt támogató és az orosz agressziót elítélő Emmanuel Macron kihívója ugyanis az euroszkeptikus, nyíltan Putyin-barát Marine Le Pen, aki győzelme esetén fenekestől felforgathatja az európai politikát.
A francia választások második fordulója előtt érveltek Marine Le Pen ellen a tudományos lap véleménycikkében, mondván, csak rövid távon csábító, hogy Le Pen a tudósoknak is próbál imponálni, de nézzenek rá Orbán Viktorra, ha kíváncsiak, hova vezethet egy szélsőjobboldali politikus megválasztása.
Oroszországból és Magyarországról pénzelik Marine Le Pen kampányát – ezzel is támadta Emmanuel Macron a kihívóját a francia elnökválasztás előtti vitán. Le Pen állítja, azért kér külföldről hitelt, mert Franciaországból nem kap.
A két jelölt közel három órán vitázott egymással, az öt évvel ezelőttinél jóval mérsékeltebb hangnemben.
A kanadai lap tudósítója arról ír: a magyar kormányfőnek is vannak sebezhető pontjai, például a megrendült szövetsége Lengyelországgal. Lapszemle.
56%: ennyivel nyerne a vasárnapi elnökválasztás második fordulójában Franciaország jelenlegi köztársasági elnöke. A párizsi üzleti lap, a Les Échos a friss közvélemény-kutatás kapcsán azt írja, várhatóan sem a szerdai tévévita, sem az az ügy nem befolyásolja az eredményt, amelyet az OLAF derített fel.
